Dohány paraziták
Egy látogatás margójára - avagy, a Egy látogatás margójára - avagy, a dohány élősködője továbbra is károsít A kép a kívülálló szemében olyan lehet, mintha soha nem folyt volna kutatás Magyarországon a dohányfojtó szádor elleni védekezésre. Ez a kép megtévesztő.
Az alábbi néhány soros visszatekintés és a kapcsolódó prezentáció röviden összefoglalja a debreceni Dohánykutató Intézetnél e témában folytatott kutatásokat, és azok eredményeit az as évektől ig.
A látogatás során feltűnt, hogy az ápolt, jól karban tartott ültetvényekben helyenként előbukkan az ismert gyökérparazita gyomnövény, a dohányfojtó szádor Orobanche ramosa L.
Vérmétely - 210 millió embert érint évente!
A helyszínen szerzett tapasztalatokból leszűrhető volt számomra az a következtetés, hogy a szádor továbbra is kontroll nélkül okoz károkat országszerte az egyébként jobb sorsra érdemes ültetvényekben. A kártevő több száz éves jelenléte után a helyzetkép ma is olyan, mint ezelőtt bármikor volt: a terület dohány paraziták és a parazita mechanikai eltávolításán kívül nincs más védekezési lehetőség a termelő kezében. Az alábbi néhány soros visszatekintésben és a kapcsolódó prezentációban szeretném röviden összefoglalni a debreceni Dohánykutató Intézetnél e témában folytatott kutatásainkat, és azok eredményét az as évektől ig.
A kezdetek Az as években a két dohánytermeltető vállalat közreműködésével országos felmérést végeztünk, mely a termőterület jelentős hányadának szádorfertőzöttségét mutatta. Ismert, hogy ekkor vált általánossá a dohány öntözése a hagyományos termesztési körzetekben. A fúrt kutak környéki táblákon gyakorivá vált a dohány monokultúra, de legalábbis sűrűbbé vált a dohány beiktatása a vetésváltó kultúrák közé. Ennek következtében a szádor gyorsan, néhány év alatt felszaporodott az addig csak gyengén fertőzött területeken is.
Léteztek falvak, melyekben egybefüggő határrészek váltak erősen fertőzötté az es évekre.
Vérmétely - millió embert érint évente!
Közép- és hosszú távon az egész magyarországi dohánytermesztés veszélyben látszott, ezért sürgős volt az igény a hathatós megoldásra. Az akkor ismert nemzetközi szakirodalomban nem szerepelt szádorrezisztens dohányfajta, vagy a nemesítő munkában felhasználható rezisztenciaforrás, ezért figyelmünk a vegyszeres galandféreg scolex irányába fordult. A növényvédőszeres védekezéshez elvi alapot nyújtott az az ismert körülmény, hogy az Orobanche fajok érzékenyek a gyomirtószerek, regulátorok bizonyos körével szemben.
A kihívás azért volt nagy, mert a dohány gazdanövény ugyanolyan érzékeny, mint a parazita. Dohány kacsgátlás céljára végzett vizsgálataink korai szakaszában az as évek első felében figyeltünk fel a maleinsavhidrazid dohány kacsgátlószer sejtosztódást gátló regulátor szádorgátló hatására.
A dohány levelére juttatott regulátor az oldalhajások növekedésének gátlása mellett szisztemikus úton elpusztította a gyökéren élősködő szádort is dohány paraziták. Logikusnak tűnt az a koncepció, hogy a továbbiakban a szádor élősködő életmódját használjuk fel a védekezéshez.
Ez a megközelítés egyúttal kijelölte a következő évtizedek kutatási irányát. Első próbálkozásként csökkentettük a maleinhidrazid dózisát, és a kacsgátláshoz képest dohány paraziták fejlődési szakaszban végeztük a kezelést.
Miért lettem autoimmun beteg 2
Nem dohány paraziták módon javult a szádorgátló hatás, és — talán meglepő módon — a dohány terméshozama és minősége nem szenvedett számottevő kárt. A vizsgálat konklúziója szerint azonban túl szűk a mezsgye, melyen belül a dózis dohány paraziták optimálisnak tekinthető, vagyis hatékony szádorgátlás mellett nem romlik a gazdasági eredmény. Alkalmazástechnológia így nem készülhetett. Hasonló konklúzióval zárultak később egyéb dohány paraziták herbicidekkel végzett vizsgálataink is 2.
Dohányra szelektív gyomirtószer híján a szádor elleni vegyszeres védekezés ekkor még megmaradt az elméleti lehetőség szintjén.
Az áttörés Az es évek második felében áttörést hozott az a stratégia, melynek révén herbicidrezisztens növényfajta létrehozásával dohányra szelektívvé tettünk egy kiválasztott gyomirtószert. Több szempont egyidejű mérlegelésével a szulfonilkarbamid csoportba tartozó klórszulfuronra esett a választás ben. Okok: széles hatásspektrumú, felszívódó, hatékony a szádor dohány paraziták, szántóföldi dózisa rendkívül alacsony, és ismert a rezisztencia kialakításának módja.
A klórszulfuron toxicitása melegvérű állatokra igen alacsony, a talajlakó alacsonyabb rendű szervezetekre gyakorlatilag nem toxikus.
Magyar Dohányújság
A készítményt a kalászos gabonák gyomirtásához használják, mert a kalászos gabonafajok ellenállóak e hatóanyaggal szemben. A kor szellemének, a biotechnológia legkorszerűbb, legfrissebb irányzatának megfelelően az első növényeket génátvitel révén hoztuk létre az MTA Szegedi Biotechnológiai Kutatóközpont közreműködésével Menczel László és csoportja. Az így létrehozott dohánynövényekben Nicotiana tabacum L.
Férgek-tünetek és kezelés Férgek-tünetek és kezelés Gyermekek férgek: tünetek, kezelés és megelőzés. A férgek behatolásának veszélye a szervezetbe az élet első napjaitól függ. Felnőttek, idősek, serdülők és gyermekek fertőzöttek a kezek, az élelmiszer és a. Gyermekek férgek: tünetek és kezelés. Sok szülő tudja, első kézből, amit a férgek a gyermekek.
Az egyszer már rezisztenssé tett vonalak egymást követő nemzedékeiben hasadás történt, váratlan fogékony formák jelentek meg, nem tudtuk stabilizálni a rezisztenciát. Ezért, valamint a genetikailag módosított GM, transzgénikus növények társadalmi elutasítottsága miatt kezdtük el a mutációs nemesítést ben, változatlan célkitűzéssel, változatlan közreműködő partnerrel.
A megoldás A mutáns növények nem tartalmaznak transzgént, a gyomirtószer ellenállóságot saját génjük biztosítja, így társadalmilag elfogadottak. Továbbá, a rezisztencia öröklődése ismert és kiszámítható, nem kell számolni az elvesztésével.
Ennek oka, hogy a GM növénytől eltérően a mutáns növény nem tartalmazza egyidejűleg a rezisztenciáért felelős gén átvitt, rezisztens változatát, valamint saját, normál változatát, kizárólag a saját génjét hordozza de annak mutáns, rezisztens alakját. A klórszulfuron gyomirtószer az acetolaktát-szintetáz ALS enzimhez kapcsolódva gátolja az elágazó láncú aminosavak szintézisét, ennél fogva a növényfajok széles körét — így a dohányt is — súlyosan károsítja.
A mutációval rezisztenssé tett növény nem tartalmazza a célenzimet, melyhez a herbicid hatóanyaga kapcsolódni tudna. Pontosabban szólva annak kapcsolódásra képtelen mutáns változatát dohány paraziták a génmutáció megnyilvánulásaként. A mutáns enzim aminosav szekvenciája adott ponton megváltozott, s ez elegendő ahhoz, hogy a herbicid molekula ne tudjon hozzákapcsolódni.
A herbicid ezért elméletileg nem idéz elő módosulást a dohány gazdanövény anyagcseréjében és tulajdonságaiban annak ellenére, hogy felszívódik és szisztemizálódik, majd a gyökéren át a nem rezisztens dohány paraziták jut. A mutáns előállítás módja: szelektív, vagyis klórszulfuront tartalmazó táptalajon a mutáns génekre sejtekre történt in vitro szelekció.
Навигация по записям
A mutáció típusa pontmutáció. A herbicid ellenállóság öröklődése egygénes, szemidomináns. Ebből következik, hogy csak a homozigóta forma biztosít kellő szintű szántóföldi ellenállóságot a herbiciddel szemben, a heterozigóta forma amikor a mutáns gént csak az egyik allél hordozza kevés ehhez. Nem vizsgáltuk, hogy a N.
Az öröklődési és hasadási viszonyok alapján egyértelműen megállapítható, hogy a mutáció egyetlen lókuszt érintett, és a homozigóta állapot fenotípusos megnyilvánulása teljes értékű herbicidrezisztencia volt.
- A széles galandféreg élettartama
- Jobb gyógyszer a parazita ellen
- Immortelle parazitáktól
- AgrárUnió - Szádor, az agresszív élősködő – A védekezés lehetőségei a napraforgó-termesztésben
Ezt követte a homozigóta dohány paraziták, majd a hímsteril változat létrehozása utóbbi a biológiai fajtavédelem érdekében. A szelekciós előrehaladás dohány paraziták új szelekciós gyorsmódszert dolgoztunk ki.
Az új módszer lehetővé tette, hogy a szántóföldi szelekció helyett csíranövény szinten dolgozzunk. Ezáltal a nemesítő munka nagyságrendekkel gyorsabb, és ugyanilyen arányban precízebb lett. Ez a változat ben Pallagi 10 dohány paraziták nem csak kisparcellás, hanem félüzemi kísérletekben is bizonyított a Nyírségben dohány paraziták a Duna — Tisza közén.
Minden átalakított és átalakítandó anyag az Intézet saját nemesítésű fajtáira épült. A szádor elleni védekezéstechnológia egyszerű volt: az első szádortövek megjelenésekor a dohánylevélre permeteztük a gyomirtószer megfelelő dózisát 3. A visszavonás oka az volt, hogy perzisztenciája révén a gabonában használt klórszulfuron károsíthatja a kétszikű utóveteményt. Annak érdekében, hogy a rezisztenssé tett dohányvonalaink továbbra is használhatók legyenek, spirulina a rossz leheletért keresztrezisztenciát kerestünk más, a visszavonás hatálya alá nem eső herbicidekkel.
Erre az adott alapot, hogy a klórszulfuron által molekuláris szinten gátolt ALS enzim több más herbicidnek is támadási pontja, így például a szulfonilkarbamid csoportba tartozók mellet az imidazolinon herbicideknek is. Feltételezésünk szerint találhatunk olyan herbicidet, mellyel szemben a klórszulfuron rezisztenciára szelektált mutáns enzimváltozat nem érzékeny.
Ez azonban nem szükségszerű, mert a különböző herbicidek kapcsolódási támadási pontja az ALS enzimmolekulán belül is más és más. Az általunk megvizsgált imidazolinon herbicidek egyikével sem találtunk keresztrezisztenciát. A szulfonilkarbamidok közül azonban kettőt is találtunk, mellyel keresztvédettség jelentkezett, közülük az egyik magas szintű volt. Ez a herbicid Az első eredmények szerint ez a gyomirtószer alkalmasnak tűnt a klórszulfuron esetleges helyettesítésére.
A nagyszámú szulfonilkarbamid herbicid tesztelése még éppen csak elkezdődött ben a már említett gyors szelekciós módszerrel. Hogy vajon véletlen szerencse volt-e a gyors találat, vagy további nagyszámú keresztrezisztencia feltárása következett volna, ez már nem derülhetett ki: munkaviszonyom váratlan és hirtelen megszüntetésével a munka Nem igényel területcserét, speciális vetésváltást, bonyolult technológiát.
Egyetlen technológiai elem, a vegyszerkijuttatás beépítését jelentette, mely esetleg összeköthető egyéb szántóföldi permetezéssel. Nem kellett új, a felhasználók számára ismeretlen tulajdonságú fajtákat bevezetni a termesztésbe.
Az eredményt a mellékelt prezentációban ismertetem részletesebben.
Utószó A dohányfojtó szádor helyzetet még ma, ben is az ősállapotok és a megkövült változatlanság jellemzi. Sajnálatos módon az eredmény nem juthatott el abba a szakaszba, hogy az ágazat szereplői termesztők, feldolgozók, gyártók széles körben megismerjék, véleményt mondjanak róla, és — mint legilletékesebbek — döntsenek sorsáról.
- Mit tudnak a növényi paraziták? - Bálint gazda kertje | Bálint gazda kertje
- Egy látogatás margójára - avagy, a dohány élősködője továbbra is károsít
- Hogyan lehet férgeket kezelni felnőttkorban
- Férgek-tünetek és kezelés
- Szádor, az agresszív élősködő — A védekezés lehetőségei a napraforgó-termesztésben
A dohánytermesztés élősködője továbbra is kárt okoz. Növényvédelem 42 10, Keresés.
