Mik a férgek a szaglásban, A hatékony féreghajtó


Gelei József.

MÁSODIK REND: Egyenesbelűek (Rhabdocoelida)

A magyar olvasóközönséget ezek a csodálatos alakú és túlnyomórészt a tenger vizében élő férgek a múltban nem igen érdekelhették, mivel az európai édesvizekben található kevés fajból hazánk területéről egyetlen sem volt ismeretes. Gelei azonban ban hazánkban három helyen mutatta ki ezt a rejtett életmódot élő állatot. Az első lelőhely a Balaton északi partja, a régi Révfülöp-i hidrobiológiai állomás volt, itt talált Gelei nagyobb számban állatokat a vízpart sekély vizétől lepett kövei alatt, másrészt pedig nemsokára Szegeden, a Tisza folyó medréből kövekről, illetőleg fürdőcölöpökről behozott kaparékban kapott, részben kifejlett, részben pedig igen nagyszámú fiatal példányt.

Nemsokára a Szeged környéki vizekből is, így a Szeged szomszédságában lévő Maty-ér rendszeresen beszáradó mocsárvízében is ismeretessé váltak a magyarhoni zsinórférgek. Ezekre a leletekre való tekintettel helyénvaló, hogy a magyar Brehm-ben is részletesen foglalkozzunk a zsinórférgekkel.

  • Paraziták a majom testében
  • Kezdőoldal Macska Egészséggondozás Házi gyógymódok férgesség esetén Házi gyógymódok férgesség esetén A gyakorlott macskatulajdonosok — különösen, ha kijáró cicájuk van — pontosak tudják, mit jelent, amikor a cica ürülékében apró, rizsszemre hasonlító fehér valamik jelennek meg.
  • Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e.
  • Jellemzők[ szerkesztés ] A gyűrűsférgek az ősi laposférgekből alakultak ki a kambriumi robbanás idején.
  • Számítógépes féreg – Wikipédia
  • Pinworm ezek a férgek
  • A férgesség | tomatour.hu

A zsinórférgeket a laposférgek többi csoportjaitól az különbözteti meg, hogy van végbélnyílásuk és vérérrendszerük. Némely búvár, tekintettel a vérereikre, melyek a férgek körében különlegesen a gyűrűsférgeket jellemzik, úgy gondolkozik, hogy ezeket az állatokat inkább a gyűrűsférgekkel együtt kell tárgyalni.

mik a férgek a szaglásban teniasis ajánlások

Mégis a bőrnek alkata, a bélnek szerepe az emésztés folyamán, a bőrizom-tömlő, a testnek szelvényezetlen volta, a szemek, továbbá az idegrendszer, legkülönlegesebben pedig a kiválasztórendszer alkata mind arra vall, hogy e lények határozottan a laposférgekkel vannak közvetlen rokonságban. Mindezeknek a rokonbélyegeknek alapján valószínű, hogy az örvényférgek és a zsinórférgek közös ősöktől származnak, s a különbség csak onnan ered, hogy a fajfejlődés során a zsinórférgek magasabb fokra fejlődtek.

melyik népi gyógyszer a férgek számára jobb parazita ajánlatok

Elnevezésüket hosszú, hengerded, fonalszerű testüktől kapták, amely sohasem lapul el, hanem csak legföljebb a hasoldalon kissé kiegyenesedik. A test mellső végén a legtöbb állaton igen jól megkülönböztethetjük a törzstől elkülönödött fejet.

mik a férgek a szaglásban

A fejen kétoldalt, az agydúc közelében, szaglásra szolgáló érzőgödröket, elül, a homlok végén ízlelősejtek csoportját s a fejtetőn az örvényférgekére emlékeztető egy vagy több szempárt találunk. Bőrük alkata teljesen megegyezik az örvényférgekével. Az egyrétegű bőrhám ugyanis csillós sejtekből és közöttük elszórt nyálkaképzősejtekből alakult.

A mellékelt ábránk tanusága szerint a szájnyílás, egészen a mellső testvégen, s kissé a hasoldal felé eltolódva fekszik. A szájnyílásra hosszú előtér, az ú. A bárzsing után a redősfalú gyomorbélbe jutunk, mely a szintén hosszú és szabályos közökben oldalzsebekkel ellátott középbélbe vezet.

Az idetartozó állatok túlnyomórészt az édesvízben élnek. Hosszúságuk a cm-t ritkán haladja meg, túlnyomórészük azonban mikroszkopikus nagyságú, 1—2 mm méretű állat. Testük ritkán lapult el, rendszerint hengerded, lapos alsó oldallal.

A középbélre csaknem közvetlenül a végbélnyílás következik; igazi végbelet alig tudunk megkülönböztetni. A zsinórférgekre rendkívül jellemző készülék az a hosszú hüvelyben rejtőző ormány, melynek segítségével az állatok áldozataikat megfogják, megmérgezik és a szájnyíláshoz közelebb húzzák.

  1. Férgek a torokban.
  2. Bélféregtől légzési panaszok - HáziPatika Férgek a torokban

Az ormány visszatüremlített állapotban s egyúttal visszahúzva a bélcső fölött nagy, hosszúra megnyúlt ormánytáskában vagy hüvelyben helyezkedik el.

Mik a férgek a szaglásban ormányon három főszakaszt különböztetünk meg.

A férgesség

Elül van a mellső ormányhenger, a középen az ormánydob, mely a rekeszizomból és a ballonból áll, a hátulsót pedig a hátsó ormányhenger alkotja. Az ormány mellső hengerszakasz rendkívül izmos és magas hengereshámtól van borítva, amely kitüremlített állapotában kifelé fordul s a zsákmányt nagyfokú tapadékonyságával fogvatartja, s egyúttal a zsákmányra csavarmenetben felcsavarodik. A középső szakaszban a rekeszizom, illetőleg az előtte fekvő tőrkamrában helyezkedik el a támadó tőr, mely gombszerű, vastag talpi részével a tőrpárnába van beerősítve.

A tőrpárna a tőrviselő táska tölteléke és a rekeszizom falában elhelyezkedett mirígyeknek terméke. A középső szakaszban, oldalt, kb.

Nap nap útán teljes film

A tőrök egyenként egy-egy sejtben keletkeznek. A tőrtáskák jól belakmározott állatokban rendszerint üresek, ha azonban hosszú időn át éhezik az állat, egy-egy táskában 6 tőrt is találhatunk.

képek a férgek tablettáiról

A magyarhoni példányokban Gelei egy-egy táskában rendszerint 3–4 tartaléktőrt talált. A mik a férgek a szaglásban fölszerelt tőr közvetlen szomszédságában fecskendővezeték torkollik, mely a rekeszizom mögött elhelyezkedő ballon üregének kivezető csatornája. A ballon méregnedvet tartalmaz, melyet izmos fala, a kitüremlített ormány végére kerülő tőr által ejtett sebbe fecskendez bele, abban a pillanatban, amint a tőrt az ormány visszahúzza a sebből.

ha a szájból ürülék szaga

A mérget viszont az ormány harmadik szakasza, a hátsó ormányhenger termeli. Az ormány működése igen egyszerű. Az ormány, mint említettük, folyadékkal telt izmos ormányhüvelyben van elhelyezve, s viszont az ormánycső belső végén visszahúzó izom: retractor található, mely az ormánytáska fenekéhez kapcsolja az ormányt. Ha a visszahúzó izom elernyed s viszont az ormánytáska fala összehúzódik, a táskában lévő folyadék kinyomja és kitüremkedésre készteti az ormányt, egész addig, amíg a diaphragma, illetőleg a rajta ülő tőr szabadba nem kerül; kitüremlített állapotban tehát az ormánytáskában csak a belső ormányhenger: vagyis a méregmirígy marad vissza.

Jelenlegi hely

Ha pedig a jól végzett munka után elernyed az ormánytáska izma s viszont a visszahúzóizmok állnak munkába, akkor az ormány megint hüvelyébe húzódik vissza. Nem minden zsinórféregben találunk az ormánykészülékben tőrt parazita a nyelőcsőben ezen az alapon régebb a zsinórférgek, mint fegyvertelen, illetőleg fegyveres állatok két csoportra oszlottak.

A zsinórférgek vérérrendszere csak 3 ércsatornából áll. A hátoldali ér legalább is a mellső és hátsó végen, esetleg közben is hurkok útján összekapcsolódik a kétoldali törzzsel.

mik a férgek a szaglásban

A vérfolyadék vagy vöröses vagy pedig színtelen s a háti értörzsben hátulról előre kering. A vérmozgást a vérerek izmos fala, irányát pedig az erekben található billentyűrendszer biztosítja. A vérben sejteket nem találunk, a vérfolyadék pedig az állatok tápláltságának megfelelően fehérjében gazdagabb vagy szegényebb.

Ilyenképpen inkább nyirokanyagnak, mint vérnek felel meg.

Gyűrűsférgek

A kiválasztást egypár elágazó csőrendszer végzi, mely teljesen a laposférgek protonephridiuma szerint van alkotva.

A kiválasztócsatornák ugyanis befelé itt is zártak s a finom csövecskék végén a már ismert lángsejtek helyezkednek el. A lángsejtek rendszerint a vérerek falába fúródnak. A zsinórférgek idegrendszere nem magas fejlettségű. A fejben két dúcpár van, egyik a garat felett, a másik a garat alatt. A négy dúcot a garatot, illetve az ormánybelet körülvevő garatgyűrű kapcsolja egymással össze.

Ízek és ízlések az állatvilágban

Az alsó dúcpárból a test hosszában két tekintélyes hosszanti ideg szalad végig. A hát középvonalában pedig igen gyönge fejlettségű, hosszanti ideget különböztetünk meg. A zsinórférgek a többi laposférgektől különösen abban különböznek, hogy váltivarúak; a nemeket azonban külsőleg nem tudjuk egymástól megkülönböztetni.

Az édesviziek között azonban kétivarúakat: hermaphroditákat is találunk. Az ivari készülék rendkívül egyszerű, párzószervekkel rendszerint nem találkozunk. A csiraszervek egyszerű zsákokat formálnak, melyek a gyomorzsebek között nagy számban helyezkednek el és mindig párosával találhatók.

Az egyes zsákok egyenként nyílnak a hátoldalon a test felületére.