Rabszolgák szellemi parazita. A LÉLEK RÉMTÖRTÉNETE | Liget Műhely


Ahogyan az ötvös a fémbe vert mintát simára kalapálja, hogy új, szebb formát verjen ki rá, a testet ledobva és a nemtudást eleresztve a Lélek is így teremt új, szebb formát magának az istenek között.

Az ember egyfelől vitathatatlanul állat: anyagi természetű testi lény, érzékelő és vegetatív.

rabszolgák szellemi parazita

Másfelől rendelkezik olyan elemmel, amellyel a többi állat nem: értelmes lélekkel, vagyis szellemmel, értelemmel, öntudattal. Kant szerint az ész jelenti az állatiságtól és az egész érzéki világtól független létet, így az ember két világ polgára. Az életidegen königsbergi remete persze jobbára csak elismételte, illetve új formába öntötte, amit korábban számosan vallottak: a hellén és latin filozófusok mellett a hermetika művelői, a gnosztikusok, a keresztények, és még sokan mások.

Az elképzelés ősrégi, vélhetően az ember öntudatra eszmélésével egyidős, s így egyetemes. Az egyetemes elképzelés jelentése nyilvánvaló: az ember különlegességét az eltérések adják a biológiai léttől. A régi filozófiai toposz szerint, míg a többi élőlény véges és a szükségszerűnek alávetett, az ember a végtelent hordja magában, és magasabb rendű lelke révén szabad.

Szinópéi Diogenész

Voltaképpen ez a kultúra lényege. A kultúrában nyilvánul meg a változtatási képesség, azonnali reagálás a környezeti kihívásokra, s így tényleg valamiféle szabadsággal rendelkeznénk.

Az ember tehát kettős lény a természet és a kultúra dualitása értelmében, ahogyan bolygónkon is két egymástól eltérő típusú evolúció zajlik: a biológiai és a kulturális. Az előbbi a standard meghatározás szerint irányítatlan, személytelen és főképp jósolhatatlan természeti folyamat.

  • A holokauszt az ártatlan polgári lakosok millióinak előre eltervezett tömegmészárlását jelenti.
  • Szarvasmarha galandféreg fertőzés forrása
  • Archons paraziták, Eredetileg megjelent: Az elmúlt napok eseményei meggyőztek, hogy megérett az idő a leközlésre.

Legfőbb jellegzetessége, hogy nincs célja, hogy a természeti kiválasztódás esetleges, a szüntelenül változó környezet befolyásolja, vagyis az egész folyamat a véletlenen alapul. Nincs tervező, nincs cél, nincs értelem, nincs folyamatos tökéletesedés. Egy szigorú evolucionista igazából még fejlődésről sem beszélhetne a fogalom történeti terheltsége miatt, legföljebb változásokról.

Ezért mindazok, akik az evolúciót teleologikusan szemlélik, illetve értelmezik, legalább annyira evolúcióellenesek, mint a kreacionisták vagy az evolúció nyílt tagadói. Akik az evolúciót a teremtéssel akarják összeegyeztetni ahogyan például Teilhard de Chardin tettelényegében antievolucionisták, mert az evolúció elvének lényegét próbálják kiküszöbölni.

A biológiai evolúció e megközelítése tudvalevőleg fiaskónak bizonyult.

  1. Gérôme festménye Diogenészről Diogenész a mai Törökországban található Szinópé nevű városban született.
  2. Hogyan lehet a legjobban parazitákat szűrni
  3. Szinópéi Diogenész – Wikipédia
  4. Parazita élt a szemében - képet festett róla - tomatour.hu

Hiába vágjuk le egymással párosodó egerek farkát nemzedékeken keresztül, mint tették azt egyes kutatók annak idején, az egerek újabb generációi nem jönnek rövidebb farokkal a világra. A Liszenko-féle sztálinista biológia lényegében lamarckista volt, s erőszakos növénynemesítő programjaival az egész szovjet mezőgazdaságot veszélybe sodorta.

A náci korszak áldozatai: a náci faji ideológia

Egy új kulturális elem fölbukkanása, azaz egy kulturális mutáció pl. Ellenben a genetikai mutáció pl. Az ember a kultúra — vagyis áttételesen a tudatosság — révén képessé vált olyan dolgokra, amire egyetlen más faj sem, például mesterségesen alakítja saját szaporodását.

Míg a többi faj szaporodási stratégiáit javarészt a gének szabályozzák, s ebbe csak nagyon csekély megtisztítja a férgek parazitáinak testét szól bele a szociális szféra a tanulásaz ember esetében éppen fordítottját látjuk. Az ember erkölcsi követelményeket támaszt, szexuális tabukat állít föl, ezeket magyarázó s a magyarázattal egyben megszilárdító mítoszokat teremt, fogamzásgátló módszereket talál ki, stb.

Viszonya a szexhez alapvetően kulturális. A kultúra mondja meg, hol és mikor mi a szép és a kívánatos, s így befolyásolja a párválasztást.

Keresés az Enciklopédiában

A papi nőtlenség, a szüzesség kultusza, vagy épp a homoszexualitás kezelése kulturális jelenségek, a kultúrának az adott emberi populáció szaporodására gyakorolt hatása. Az örökbefogadás igen régi intézményének megléte is azt mutatja, hogy a genetikai öröklődés kényszerét képes kiiktatni a nevelés útján átadott tulajdonságokba vetett hit. Mindez a biológiai determinizmus kultúra általi fölülírásaként értelmezhető. És ez létünknek csupán egyik szegmense. Igaz, a legfontosabb. Bár az állatvilágban is létezik tanulás, sőt, megfigyelhető annak a kezdeménye is, amit mi társadalomnak nevezünk, minden alárendelt a biológiai evolúciónak, minden csakis és kizárólag az evolúció által adott keretek között történhet.

Ráadásul sem a tudatosság mibenlétét, sem a kultúra eredetét igazából nem ismerjük, csupán változó minőségű spekulációk sokasága létezik.

rabszolgák szellemi parazita kefir parazitáktól

Vagyis amit az állattól minőségileg különböző emberinek nevezünk, valami ismeretlen és idegen. Idegen, mert nem rabszolgák szellemi parazita. Ezek a mémek — a gének kulturális evolúciós analógiái.

A LÉLEK RÉMTÖRTÉNETE

A gének úgy terjednek el a génkészletekben, hogy spermiumok vagy peték révén testből testbe költöznek, a mémek épp így agyból agyba költöznek egy olyan folyamat révén, amit tág értelemben utánzásnak nevezhetünk. Ezért is tartják egyesek — pl.

Dan Sperber — jobbnak, célravezetőbbnek, a vírus-metaforát alkalmazni a gén-metafora helyett ezekre az egységekre. A memetikai szemlélet lényegét legtalálóbban talán Daniel Dennett ironikus jelmondata fejezi ki, hogy a tudós pusztán egy módja annak, hogy egy könyvtár egy másik könyvtárat hozzon létre.

Természetesen a memetika fölfigyelt a biológiai és a kulturális evolúció közötti alapvető eltérésekre.

Navigációs menü

Míg a géneknek alléljaik vannak, lineáris kromoszómákban helyezkednek el és elkülönült lókuszokért versengenek, a kultúrát alkotó elemi egységeknél, az ún. És ami itt fontosabb: a génekkel ellentétben a mémek csak ritkán törekednek pontos másolásra. A mémek állandóan mutálódnak, mi több, ez az átadódás természetes velejárója.

Továbbá, míg a gének mutációi spontánok, a mémeké jobbára irányítottak. Legalábbis elvben. Mert hála a kulturális evolúciónak, mára már ez sem érvényes: megjelent a génsebészet, így a mém befolyásolja a gént.

Most aztán teljes joggal mondhatjuk, hogy a szellem uralkodik az anyag fölött. Az alapelvek hasonlósága szembetűnő, s fölmerülhet a kérdés, vajon a lamarcki evolúciós modell létrejöttét annak idején nem épp a kulturális evolúció inspirálta tudattalanul? Sőt, az ember önmegkülönböztetése — ami a magasabb rendű lélek vagy szellem koncepciójában öltött testet — is a kulturális evolúció és a biológiai evolúció közötti eltérés sajátos, rabszolgák szellemi parazita megfogalmazódása.

Eustace Mullins: A biolуgiai zsidу.

Giger, rabszolgák szellemi parazita Alien — A nyolcadik utas: a Halál című film látványtervezője munka közben, avpgalaxy. A tudatosságot jellemző-jelentő kvalitások a mémek mutációval történő replikációját idézik, mert mindkettő lényege az azonnali változtatás. Ráadásul a mémekkel teli agy nemcsak információt tárol, a mémek maguk is a gondolkodás eszközei. Azt hiszem, ez az elképzelés sokkal inkább illik a kultúrára, mint az életre.

Viszont ez a valami az ember terjeszkedésével rátelepedett a bioszférára, s a maga kellemes környezetévé alakította.

Ezt olvasta már?

Amit szellemnek, vagy értelmes léleknek nevezünk, voltaképpen idegen létforma. És itt nem arról kövér parazita szó, amit Arthur C. Clarke írt meg a Űrodüsszeiában, hogy egy magasabb rendű idegen civilizáció indította el az emberré válás folyamatát és vele a kulturális evolúciót, egy majdan elérendő magasabb cél érdekében. Nem is ennek az elképzelésnek különféle memetikai rokonairól s egyben komolyított változatairólmint amilyen a célirányos evolúció eszméje, amelynek vége az ember egyesülése Istennel, vagy hasonló.

férgek gyermekek pirantel kezelése

Mondhatni, a kultúra nem idegen eredetű, hanem maga az Idegen. Miféle lény ez? Bizony nem a fantasztikus regényekből és filmekből ismert bogár- vagy polipszerű rémalak.

  • Viszkető végbél a férgektől
  • Ponticulus Hungaricus magyarázatok - Archons paraziták
  • Férgekkel tintahal fogyasztható
  • A náci korszak áldozatai: a náci faji ideológia | The Holocaust Encyclopedia

Valósága ennél jóval szörnyűbb, mert nincs teste, s ez szó szerint kísértetiessé teszi. Az Idegen természetét, lényét tekintve igencsak árulkodó a lélek szellem szubtilis, immateriális voltának egyetemes képzete. A komputer-metaforát használva: szoftver, ami hardvert keresett magának. Ez áll a magasabbrendű rabszolgák szellemi parazita sokat emlegetett transzcendenciája mögött.

Tartalomjegyzék

Más megközelítésből: testrabló, ami beépült őseink agyába és idegrendszerébe, majd annak részévé válva fokozatosan átalakította a jobbára békés, tétlen napjait személytelen boldogságban élvező lényt a maga információtermelő rabszolgájává. Mert információból áll, és azzal táplálkozik, ennek hiányában sorvadásnak indulna, majd elpusztulna.

Miért akar az ember szüntelenül elpucolni a Földről, jelenjék meg e törekvése a sámán égi utazása vagy akár az űrhajózás formájában? Talán mert érzi, hogy nem idevalósi. Az univerzális mitologéma szerint a lélek a testből távoztával hazatér egykori égi honába.

Az űrhajózás nagyra törő tervei azonban, úgy tűnik, befulladtak. Sokan gazdasági okokat emlegetnek, de lehet, hogy a mélyebb ok az emberi faj alkalmatlanságában rejtőzik. Talán Madáchnak igaza volt, és az embert visszahúzza a Föld, nem mehet el innen.